OLVASMÁNY 2 Kir 4, 42-44
Isten a prófétákon keresztül nemcsak tanítást adott, hanem azt is jelezte, hogy gondviselése kíséri a népet. A csoda a próféták igazolása mellett ezt a célt is szolgálta. Elizeus idejében néha úgy látszott, mintha Isten megismételné az Egyiptomból való kivonulás nagy tetteit. A kenyér megszaporítása emlékeztet a pusztai mannára. Az Istenbe vetett bizalmat tehát nem szabad feladni.
OLVASMÁNY a Királyok második könyvéből
Elizeus próféta húsz árpakenyérrel jóllakatja a népet,
sőt még marad is belőle.
Elizeus próféta korában, a nagy éhínség idején történt:
Jött egy ember Baal-Salisából és az Isten emberének kenyeret hozott az első termésből: húsz árpakenyeret meg friss gabonát a zsákjában. Erre Elizeus megparancsolta: "Adjatok enni az embereknek!" Szolgája ellene vetette: "Hogy adjak ennyit száz ember elé?"
De ő azt felelte: "Adj csak az embereknek enni! Mert ezt mondja az Úr: Esztek és még marad is." Erre eléjük tette, azok ettek és még maradt is, ahogy az Úr mondta.
Ez az Isten igéje.
VÁLASZOS ZSOLTÁR 144, 10-11. 15-16. 17-18 5. tónus.
Válasz: Megnyitod kezedet, Istenem, * és táplálsz minket. Vö. 16. vers.
Előénekes: Magasztaljon téged, Uram, minden műved, * szentjeid áldást mondjanak.
Országod dicsőségéről szóljanak, * és hatalmadat mindenek hirdessék.
Hívek: Megnyitod kezedet, Istenem, * és táplálsz minket.
E: Mindeneknek szeme bízón rád tekint, * és te enni adsz nekik kellő időben.
Megnyitod kezedet, * és javaiddal eltöltesz minden élőt.
H: Megnyitod kezedet, Istenem, * és táplálsz minket.
E: Igazságos az Úr minden útján, * és szent minden művében.
Közel van az Úr mindazokhoz, akik őt hívják, * akik hozzá kiáltanak igaz szívvel.
H: Megnyitod kezedet, Istenem, * és táplálsz minket.
SZENTLECKE Ef 4, 1-6
Az apostol mindig erőteljesen hangsúlyozza az Egyháznak a hitben és a szeretetben megnyilvánuló egységét. Krisztus maga is utalt az egységre, mint küldetésének utólagos igazolására. Az egység motívumai természetfelettiek: közös a tanítás, amit hinni kell, közös a remény, amelyet hordozunk, közös a Krisztushoz való tartozásunk a Szentlélek által, közös a keresztség, amely beolt Krisztusba és végül egy Atyának a gyermekei vagyunk, aki mindnyájunkat üdvözíteni akar.
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből
Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség azok számára,
akik egybetartoznak Krisztusban.
Testvéreim! Kérlek benneteket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok; teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel. Törekedjetek arra, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet. Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól.
Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki minden fölött áll, mindent áthat és mindenben benne van.
Ez az Isten igéje.
ALLELUJA
Alleluja. 2. szám.
Nagy próféta támadt köztünk, * Isten meglátogatta az ő népét. Lk 7, 16 – 2. tónus.
Alleluja.
EVANGÉLIUM Jn 6, 1–15
János evangéliuma a kenyérszaporítást úgy mondja el, mint bevezetést a későbbi tanításhoz, amelyben Jézus megígérte az Oltáriszentséget, testének és vérének áldozati táplálékát. A kenyérszaporítás mint csoda elsősorban őt és tanítványait igazolta, de a mi számunkra már a jelentés is fontos. Jézus bemutatta, hogy aki követi őt és keresi az Isten országát, arról ő gondoskodik. Továbbá ha ilyen hatalma van az anyag felett, akkor megteheti, hogy a kenyér színe alatt áldozatul testét adja nekünk.
+ EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Jézus hirdeti az evangéliumot,
és a csodálatosan megszaporított kenyérrel táplálja az embereket.
Abban az időben:
Jézus átment a Galileai-tengernek, vagyis Tibériás-tavának a túlsó partjára. Nagy tömeg követte, mert látták a csodajeleket, amelyeket a betegeken végbevitt. Jézus fölment egy hegyre, és ott leült tanítványaival. Közel volt a Húsvét, a zsidók ünnepe.
Amikor Jézus fölemelte szemét, és látta, hogy nagy tömeg jön felé, így szólt Fülöphöz: "Honnan vegyünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?" Ezt pedig azért kérdezte, hogy próbára tegye, mert tudta ő, hogy mit fog tenni.
"Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset." – felelte Fülöp.
Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére megszólalt: "Van itt egy fiú, akinél öt kenyér és két hal van, de mi ez ennyinek?"
Jézus meghagyta: "Telepítsétek le az embereket!" Sok fű volt azon a helyen. Letelepedtek hát: szám szerint mintegy ötezren voltak csupán a férfiak.
Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta a letelepedett embereknek; ugyanígy (adott) a halból is, amennyit csak akartak. Amikor pedig jóllaktak, szólt tanítványainak: "Szedjétek össze a maradékot, hogy semmise vesszen kárba." Összeszedték, s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit meghagytak azok, akik ettek.
Amikor pedig az emberek látták a csodajelet, amelyet Jézus végbevitt, így beszéltek: "Ez valóban az a próféta, aki a világba jön."
Mikor Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják vinni hogy erőszakkal királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.
Ezek az evangélium igéi.
Egyetemes könyörgések Évközi 17. vasárnapra
Pap: Kérjük, testvéreim, a gondviselő Istent: adja meg nekünk az emberhez méltó életre szükséges javakat!
Lektor:
1. Add meg, Istenünk, hogy Egyházad, Krisztushoz hasonlóan mindig észrevegye az emberek testi-lelki igényeit!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Az államférfiak mindenkor a rájuk bízottak jólétét és békéjét szolgálják!
Hívek: Kérünk téged...
3. A népek áldozatkész összefogása által szűnjék meg az éhínség a világon!
Hívek: Kérünk téged...
4. Segítse alkalmas időjárás a termés betakarítását!
Hívek: Kérünk téged...
5. Legyen elegendő kenyér minden család asztalán!
Hívek: Kérünk téged...
Pap: Gondviselő mennyei Atyánk! Te szent Fiad által tápláltad az igédre éhező és a pusztában ellankadt népet. Kérünk, maradjon mindig velünk is gondviselő oltalmad! Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.